Külleme

A háziállatok közt nincs még egy, melyek tenyészfajtái és keverékei oly nagymértékben variálnának testnagyságban és a külső alakban, mint éppen a kutya.A világszerte ismert mintegy 400 kutyafajta anatómiai felépítésben alig mutat eltérést, habár négylábú kedvenceink változatos külleme alapján feltételezhetnénk, hogy egymástól teljesen független fajokról is szó lehet.A kutyafajták csak testtömegarányukban, csontozatuk hosszúságában, izomzatuk és koponyájuk formájában különböznek egymástól.

A kutya csontváza a fej, a nyak, a törzs és a végtagok csontjaiból áll.Az állati test egyes részeinek kölcsönös összefüggései már régóta ismertek a tudomány számára.A kutya egyik legfontosabb és küllemét tekintve legmeghatározóbb testrésze a fej.A fejnek egyértelmű fajtameghatározó szerepe van.A kutyafajtákat jól ismerők csak a fej alapján meg tudják állapítani, hogy mely fajtáról van szó.A fej lehet:rövid (pl. puli, boxer), hosszú (pl. agarak), arányos ( pl. vizslák, dalmata).A fej két fő része az agykoponyai és az arckoponyai, más néven arcorri rész.E két fő rész közti átmenetet arcorri hajlásnak vagy stopnak nevezzük.Az arcorri résznek a fejforma kialakításában fontos szerepe van, ugyanis a fej nagyságát az arcorri rész hosszúsága vagy rövidsége határozza meg.Az agykoponya az agyvelőt, az arckoponya lélegző és az emésztőcső kezdeti részét foglalja magában, valamint a fogakat.

A kutyának 42 foga van, melly húsevő, de mindenevésre is alkalmas(12 metszőfog, 4 szemfog, 16 előzápfog, 10 zápfog).A metsző-, szem- és előzápfogak élességük miatt tépésre szolgálnak, a hátrébb elhelyezkedő zápfogak aprításra, morzsolásra alkalmasak.Megjelenésük ideje és élettartamuk szerint- az emberhez hasonlóan- megkülönböztetünk tej- és maradandó fogakat.A tejfogak 4 hónapos korig segítik a tépést és a rágást, de igen gyorsan elkopnak, majd gyökerük felszívódik, és a megmaradt részt az úgynevezett valódi fog kinyomja.A maradandó fogak nagyobbak, erősebbek és általában a kutya élete végéig megmaradnak.Az idők folyamán a fogak rágófelülete kopásnak indul, melynek mértékéből következtetni lehet a kutya korára.

A szemforma szintén jellegzetes sajátossága az egyes fajtáknak.A szemrés formája szerint lehet metszett, ovális vagy kerek, állása szerint pedig ferde vagy álló.A szemgolyó fényes és nyílt, energikus karaktert ad a fejnek.A szemhéjak általában fejlettek, a szempillák dúsak és szabályos vonalúak.A szem színét adó szivárványhártya színe mindenekelőtt az állat színével függ össze, mely lehet: sárga, világosbarna, barna, sötétbarna, zöldeskékes fehér vagy égszínkék.A foltos és a harlekin kutyák szeme sokszor kétszínű, az egyik szem barna,a másik égszínkék.A szemek a látás szervei, melyek az agykoponya csontja által védett szemüregben helyezkednek el.A szem legfontosabb része a szemfenéken elhelyezkedőlátóideg, ezen belül is a sárgafolt, amiben az úgynevezett csapok és pálcikák találhatók.A csapok a színeket, a pálcikák a fényt érzékelik.A színeket kevésbé látják a kutyák, ezzel szemben az élességlátásuk jobb.A kutya a színkombinációkat meg tudja különböztetni, de elsősorban a fényhatást érzékeli, alakot lát.

A fül alakja és mozgékonysága nem csak a küllemét határozza meg, hanem vérmérsékletéről, azaz temperamentumáról is árulkodik.Megkülönböztetünk természetesen felálló,  lebicsakló végű, lelogó és kupírozott fülű fajtákat.(A fülszél kupírozása az állatvédelmi törvény miatt háttérbe szorul.)A fül a hallás szerve.Míg a kutya látása az emberi szemnél gyengébb, hallása sokkal kifinomultabb az emberénél.A másodpercenkénti 30 000 rezgésszámú ultrahangot is maghallja.

A nyelv a kutya ízlelőszerve, ami szintén kevésbé fejlett, mint az emberé.Az ízekkel szembeni érzékenysége táplálkozásának módjából is kitűnik: habzsolva eszik és iszik.

A kutya legtökéletesebben kifejlődött érzékszerve az orr.Az emberi szaglást akár 50-szeresen is felülmúlja, ami aszaglóhám felületének nagyságából (az emberénél 50-szer nagyobb) és a szaglósejtek számából (az emberének ezerszerese) adódik.

A nyak a fejet köti össze a törzzsel, és a vállak, valamint a mar vonalába megy át.A nyak illeszkedése alapján lehet alacsony, szabályos vagy magasan illesztett.A nyak teszi lehetővé a fej szabad és gyors mozgását.A kutya nyakának mérete általában arányban áll fejének nagyságával.Hosszú a nyak abban az esetben, ha az a fejnél hosszabb, rövid, ha a fejnél rövidebb.A gyors mozgású, hosszú lábú, kisebb fejű kutyák nyaka hosszú, a lassú, nagy fejű kutyák nyaka általában rövid.

A törzs részei: mellkas , has, medence.A mellkashoz a nyak és a mellső végtagok, a medencéhez a farok és a hátulsó végtagok kapcsolódnak.A törzs a nyak folytatásaként a kiemelkedő marral kezdődik.A mart az első 7 hátcsigolya tövisnyúlványai, a lapockák felső szélei és erős izmok építik fel.Itt található a nyak, a hát és a az elülső végtagok támasztóhelye.A hát a mar és az ágyékközötti testrész, melynek tartópillérét az egymásba épülő htácsigolyák adják.A hát hossza fontos a kutya mozgása szempontjából.A hosszú hátbana hátulsó végtagok futás közbeni erős lökéseinekegy része elvész anélkül, hogy a mozgás sebessége nőne.Az ágyék bázisát az ágyákcsigolyák adják.A rövid, izmos és rugalmas ágyék képes tökéletesentovábbítani a hátulsó végtagok lökéseit.A fart a kutya erőközpontjának is nevezhetjük, ezért fontos, hogy jól izmolt legyen.A hátulsó lábak erős izomzata a csontváz legnagyobb csontjához, a medencecsonthoz rögzülnek.A mellkas a gerincoszlop, a bordák és a szegycsont által határolt testrész, melyhez a mellső lábak ízületekkel, izmokkal kapcsolódnak.A mellkas elülső vázát adó bordák görbék és kevésbé mozgékonyak.A mellkasban található a szív, a nagyerek és a tüdő.A mellkason tapadó izmok tágítják és szűkítik a mellüreget.A mellaks akkor elég mély, ha alsó íve a kutya könyökével egy síkban van.A has a rekeszizomtól hátrafelé a medencéig terjed, felül és oldalt a hátulsó bordák, hátulsó részét a csípőcsontok övezik.A hasüreg felső falát a gerincoszlop és az ágyéki izmok, alsó és oldalsó falát a hasizmok övezik.Itt található a máj, a tápcsatorna nagy része, a hasnyálmirigy, a vese, a mellékvese, a lép, a főverőér, a nagy vénák és a nagy nyirokerek.A has alakja a kutya típusától függ, de normális esetben vonala a térdeknél nem lehet lentebb.Az ágyék a hát és a far közötti rugalmas összeköttetés, általában feszes, jól izmolt.A far a csípőszöglet és az ülőgumó közötti rész, lehet: egyenes, lejtős, enyhén vagy erősen csapott.A farok- alak, tűzés és tartás szerint- a kutya fajtájának jellegzetessége.A mozgáskoordinációban is szerepet játszik, segíti a gyors irányváltoztatást.Alak szerint a farok lehet: kunkorodó, lógó, zászlós, felfelé irányuló, leereszkedett (kard alakú), teljesen leereszkedett.Egyes fajták farkát a standard előírásaiak megfelelően csonkítják.Ez azonban egyre inkább háttérbe szorul.A kutya mellső lábait alkotó részek: váll (vállízület, lapocka), felkar, könyök, alkar, lábtő, lábközép, mancs.Az elülső lábak szerepe a test fenntartása mozgás közben, valamint a rázkódás csökkentése földetéréskor.A hátulsó lábak részei: comb, térd, lábszár, csánk, lábtő, lábközép, ujjak, illetőleg a mancs.A hátulsó végtagok szerepe, hogy erős lökésekkel tegyék lehetővé a kutya mozgását.A nagyobb terhelés miatt a hátulsó lábak csontjai vastagabbak, több ízületi hajlat található rajtuk, és izomzatuk is nagyobb, fejlettebb.

A kutya viselkedése

A kutya- a többi állathoz hasonlóan- individuális organizmus, több, mint az idegrendszerrel vezérelt biológiai funkciók összessége.A viselkedés alapját az állat zárt genetikai programja adja.A viselkedés a nyitott genetikai program szerint alakul, melyeket az egyedfejlődést kísérő környezeti tényezők is jelentősen befolyásolnak.Ezek szerint az öröklődés és a tanulás a viselkedés meghatározó elemei.A kutya öröklött viselkedési mechanizmusainak kiváltásához nincs szükség előzetes tapasztalatokra, a környezet azok nélkül is reakcióra, válaszcselekedetekre készteti a szervezetet.A  viselkedésnek ezt a részét ösztönnek, ösztöncselekvésnek nevezzük, melyek az állatban a születés pillanatától fogva működnek, és az egyedfejlődés során a szükséges pillanatokban automatikusan jönnek elő.A szervezet belső állapotát a késztetések jellemzik, melyek a következő tényezők lehetnek: szomjúság, éhség, szexuális vágy, harag, harci kedv, keresőkedv stb.A veleszületett viselkedéssel szemben a tanult viselkedést a kutya- a többi állathoz hasonlóan- tanulással szerzi meg. Az öröklött viselkedésformák egyszerű mozgássorozatból állnak, a tanulás ezeket a rövidebb sorozatokat köti össze.A tanulási folyamat során nem az ösztönmozdulat módosul, hanem a mozdulatsor elemeinek kiváltódása és egymásutánisáag.Az egyedekre jellemző ösztönös viselkedés alapvetően meghatározza a taníthatóságot.

A kutya érzelmei egyrészt a szervezett élettani állapotával függenek össze, másrészt a környezeti ingerek is hatással vannak rá.A kutya érzelmeinek sokszínűsége hasonlítható az emberéhez.A kutya jellemrajzának szerkezete a fajra jellemző veleszületett viselkedésből és az egyedi képességek alapján megtanult viselkedésbőlépül fel.A kutya őseitől, a farkasoktól örökölte a falkaszellem törvényeit.A kutya tisztán falkaállat, viselkedése falkakereső, egyedi életének a falka élete a bázisa.Ez az úgynevezett falkakereső tendencia az alapja az ember-kutya kapcsolatnak is.A kuyta gazdájának, azaz saját falkájának territóriumát megvédi a betolakodókkal szemben, a falkatagoknak járó védelem a gazdát is megilleti.Az emberrel való kapcsolat kialakításának alapja a falkához való kötődés.A kutya számára az ember testesíti meg az anyát, melyet elvesztett, majd a kölyökkor elmúltával a falkavezért.A domináns (uralkodó) egyed, a vezér képe és a falka képe a gazda személyében összpontosul.A hűség a falkatársnak szól, ha nem sikerül azzá válnunk a kutya szemében, akkor nem várhatjuk el, hogy hűséges legyen hozzánk.A munkakutyákkal kapcsolatban elvárt alapvető tulajdonság a bátorság, ami mellett természetszerűleg jelentkezik ellentettje, a gyávaság.A kutya nem keresi a veszélyes helyzeteket, az összetűzés kikerülése ösztönös viselkedés az állatvilágban, melyet csak az ember nevelő-kiképző munkája, ill. a gazda iránti hűség szoríthat háttérbe.Az éberség a legősibb ösztönös viselkedés.Az állat állandóan elemzi környezetének ingereit, folyamatosan készenlétben áll az esetleges ellenséges támadások elhárítására.A veszéllyel kapcsolatos reakciók- a veszélyről jelzést adni a társnak, ill. megvédeni őt- szintén falkaszellemből következnek.A kutya tetteivel kapcsolatban bűntudatot is érezhet, ami a vezér (a gazda) rosszallásától való félelmét jelzi.Jó és rossz között csak saját tapasztalatai alapján tud különbséget tenni. Számára a jó viselkedés az, amit nem követ büntetés és rossz az, amit igen.A kutyák ismerik a színlelés művészetét is.Néha úgy viselkednek, mintha nem lennének tisztában az adott helyzettel.

A kutya viselkedésével kommunikál, a közlési jelek hang, szag és mozdulatsorok (vizuális és érintési jelek) kombinációiból állnak össze. Kommunikációjuk bonyolult kódrendszerre épül, amelyet csak a saját fajtatársai ismernek.Az ember és a kutya a közöttük felépülő kommunikáció érdekében meg kell hogy ismerjék egymás nyelvét.A párbeszédben viszont az embernek kell megtanulnia a kutya nyelvét, mert erre csak mi vagyunk képesek.A fogyelmes gazda a kutyával való együttélés során elsajátíthatja a társ hangképeinek értelmezését, így felismerheti a hangjelzéseket.Aki ismeri a kutya "nyelvét", a külső gesztusok alapján felismeri az állatra éppen ható környezeti tényezőket vagy a viselkedést kiváltó belső állapot jellegét.A kutya pózolásával, faroktartásával, arcjátékával, hangadásával közli belső állapotát, vagy szándékait a környezet felé, hiszen ő képtelen megtanulni, megérteni nyelvünket.A szavakat kísérő mozdulat és a szavak hangszíne azért fontos a kutya számára, hogy jobban megértse szándékainkat.Az ember közlési gesztusait a kutya könnyen megtanulja, mert számuk nem nagy, jelentésük pedig csaknem azonos a kutya által használtakkal (pl. fenyegetés).A kuya közlésrendszerében kiemet szerepe van a szagjeleknek, melyekkel territóriumukat, azaz azt a "vadászterületet" jelzik, ahol a kutya él.A vizelési pontokat folyamatosan felkeresik, és vizeletükkel újból megjelölik mozgásterük határát.A területbirtokló magatartás főleg a kanokra jellemző.A kutya agresszivitását legközvetlenebb és leggyakoribb módon a területvédelem válthatja ki.A territóriumba behatolt állat vagy ember egyaránt lehet a "támadás" célpontja.Agresszivitás főleg akkor alakulhat ki, ha hiányzik a domináns gazda, ill., ha a kutya elzárten él, csak kevés emberrel, kutyával van kapcsolata.Az elkerülési viselkedés és az agresszivitás a szociálisan rosszul nevelt állatra jellemző viselkedési forma.Az "embertelen", elhanyagolt, vad környezetben tartott és nevelt könnyen elvadulhat és veszélyessé válhat.Ezért is fontos, hogy megfelelő környezetet biztosítsunk kutyánkank, és figyelmes, szakszerű gondozásával biztosítsuk testi és szellemi fejlődését.

Oldal: A kutya felépítése
Kutyák és Lovak - © 2008 - 2024 - dogandhorse.hupont.hu

A HuPont.hu-nál a honlap készítés egyszerű. Azzal, hogy regisztrál elkezdődik a készítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat